Bernáth István honlapja

ARNULF ØVERLAND 1889-1968 norvég

Parancsolatok

Csak amit tettél, tudhat tanúskodni érted,
Jobbodat kesztyűvel, gyűrűvel ne kísértsed.
Becsüld meg szavaid, a te egyetlen éked.

Szólítnak majd indulnod téged is, nincstelent.
A szíved ékesítsd fel, lesz mégis kincs veled.
Ifjúságodhoz hű maradj, békéd abban leled.

Van nálad nagyobb. Nézd a hegyet, a fenyőket.
Amiért harcolsz, az is életednél erősebb.
De nem taposhatsz rá, ki térdre hullt előtted.

Egyetlen atyádfia sem tiéd.
Nem bírhatod házát, földjét, semmijét.
Körülülessék asztalod, ha megfőtt az ebéd.

Minden nőt nem szerethetsz úgy, hogy megőrizd arcod.
Fontold meg, kihez fűz igaz érzés, igaz gond.
Már csak tenmagadért is, szeretned kell egy asszonyt.

Tiszteld anyád és gyermekeid, hogy ők is tiszteljék maguk,
ekképp nem válik fiadból szolga, gyáva vagy hazug,
ki csak a jólétet lesi, ameddig élni tud.

Tilos neked gazdag ház kapujába odaállnod.
Kilökik majd a konyhaajtót. Be ne tedd a lábod.
Az igazságot nehogy áruba bocsásd. Nem a sajátod.

Meg ne ítéld, ki elbukott, csak sorsa lett a veszte.
Így szólj szívedhez: Ez egyszer ő volt, ő volt, és nem te.
Hajts fejet, és burkolózz fájdalmadba, szégyenedbe.

Fehér ruhád alatt nem lapulhat hosszu kés.
Ne mondd, hogy: Bűntelen vagyok. Hol, aki velem szembenéz?
Ruhában, de meztelenül is, mindig csak vágyaidnak élsz.

Felebarátod kenyeréből nem emelhetsz magadnak boltot.
Se szíveden, se kedvesed ölén nem ejthetsz csalással foltot.
Ha életet oltasz ki, életeddel kell lakolnod.