Hívom a karcsu, a tiszta, az erőskezü férfiakat,
tűrni akik jól tudnak, s kikben van még akarat,
elvem kik fel sosem adják, s vívnak gyilkos viadalt!
Hívom a bölcs koponyákat, akik ismerik elveimet!
Egy hívőnél egy
értő mindig többre mehet.
Betű a homokba leróva, ki rajong csak s vágyva liheg.
Hívom a bátrakat és a rideg, fanyar arcuakat!
Hívom a büszke pogányt, ki misztériumokra nem ad,
s oly mennyet akar csak emelni, az ember amelybe szabad!
Hívom a lángszivü harcost, soha kit meg nem mar a kétség,
aki kedvét el sose veszti, s nem akarja hamar pihenését,
s vereség-diadal közelítsen, arcán mindig nevetés kél!
Hívom a legjava főket, és mindent nékik adok!
Ma még fel sem tudom érni a rájuk rótt feladatot:
megmenteni kell a világot. Hívom a hős csapatot!