Bernáth István honlapja

HARRY MARTINSON 1904-1978 svéd

Elveszett messzeségek

Nőttön növekszik a szigetek száma.
Fölfedezetlen sziget már sehol.

Most akkor merre sodorják a tengert
az Antillák zsákjából fúvó,
célirányos, sűrű, nagy szelek?

A hajdani dzsinnek, a nagy útakra vivők,
unottan nézik a távolságtalan vizeket.

Fokonként a világ is megszabadul magától,
ahogyan mára megszabadult
a magányosság erőforrásától,
a magányosság kalandjaitól.

Ami hajdan a messzeség volt,
mára összkomfortosan látogatható.
Exotiana világa lesüllyedt,
mint az utolsó Atlantisz,
elmerült, mint János pap országa.

Pedig az emberek követelni fogják
az összes elveszett messzeséget.
Kiáltozni fognak új világok után,
a csillag-világ Virginia-partjai után.
És földhöz ragadtan körbecsapongnak majd,
mint a madár, ha nem leli a nádbozontos Jeniszejt,
ha nem leli útját Afrika nílusi szívébe.