Bernáth István honlapja

CSIU CSE 464-508

Elindulok hajnalban a Jü-pu menti mély vizektől

A mély vizeknél még köd borult ránk,
a Pihenőnél már szétfújta a szél.
Az evezősök dala visszhangzik,
pörög a kis hajódob szava szét.
Szájat tát ránk egy-egy vén földműves,
összefutnak elénk a gyerekek.
Mily fura formájúak a sziklák,
s a csúcsok íve milyen meredek!
A vadon fái egyforma seregben,
a part fövenyén a víz zúg s rezeg.
Kikötnék most e liános szigetnél,
de a lehasadt partra út nem vezet.
Boldog az ember e tágasságban,
boldog, ki e roppant magányba bújt.
Csend Csin-t becsülöm, ki csak fütyörészett,
s Csi Ao-t, ki míg kormányzó volt, aludt.